A 2021-2027-es időszakra szóló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz (GINOP Plusz) keretében ebben az évben mintegy 800-850 milliárd forint forrásra jelenik meg felhívás a vállalkozások számára – jelentette be Greinstetter Balázs, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) gazdaságfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára. Elmondta, hogy a GINOP Plusz programok célja, hogy 2030-ra a magyar kkv-k bruttó hozzáadott értékteremtő képessége növekedjen, továbbá a foglalkoztatási ráta 85 százalékra emelkedjen.
A lakáshitelezés éppen lefeleződött, a teljes lakossági hitelpiac a kétharmadára esett 2023-ban az egy évvel korábbihoz képest – mutatják az MNB csütörtökön megjelent statisztikái. Utoljára 2016-ban vettünk fel ennél kevesebb lakáshitelt, és 2018-ban ennél kevesebb bármilyen hitelt – nominálisan. A vállalati hitelpiacot az olcsóbb devizahitelek és az állami hitelprogramok mentették meg a szinte teljes leállástól. Az év vége szerencsére már mindkét oldalon élénkülést hozott, és jó remény van arra, hogy az erőltetett menetben csökkenő forintkamatoknak köszönhetően fellendül a hitelkereslet, így 2024 már a hitelpiaci kilábalás éve lesz. A bankszektor friss éves hitelpiaci és betéti adataiból szemezgettünk. Hitelezés 2024 konferenciánk május 14-én lesz, már érdemes regisztrálni a rendezvényre.
Mától lép életbe a bankok önkéntes akciója, a vállalati hitelek esetében 0%-ra csökken a BUBOR feletti kamatfelár - emlékeztetett a Nemzetgazdasági Minisztérium.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) pártolja, hogy a bankok – önkéntes vállalások alapján – fokozottabb hitelezési versenybe kezdtek. A GVH üdvözli a hitelezési piacon folyamatosan élénkülő piaci versenyt, azzal ugyanis a hitelfelvevők jobban járnak, valamint a hitelezés bővülése hozzájárulhat a gazdasági növekedés helyreállításához - írja a GVH a közleményében.
A Nemzetgazdasági Minisztérium Portfolio-n megjelent eredeti felvetéséhez, a BUBOR leváltásához képest kevésbé radikális megoldást talált a kormány és a Magyar Bankszövetség a vállalati hitelek kamatának a csökkentésére: február 1. és május 1. között a BUBOR-nak megfelelő szinten, vagyis 0 százalékpontos kamatfelár mellett vehetnek fel változó kamatozású hitelt a vállalatok, ami az eddigiekhez képest 2-4 százalékponttal alacsonyabb hitelkamatot jelent a futamidő első 6 hónapjában. A megoldás egészséges kompromisszumnak tűnik, a meglévő és a lakossági hiteleket végül nem érinti a változás.
Hétfőn indult el a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram 200 milliárd forintos keretösszegű legújabb szakasza. Máris 122 milliárd forintnyi hitelkérelem érkezett a bankokhoz 88 vállalattól.
Alacsony szinten maradt a hitelpiac aktivitása októberben mind a lakossági, mind a vállalati oldalon. Az önkéntes banki THM-plafon bevezetésének és a családtámogatásokkal kapcsolatos változásoknak a pozitív hatása inkább a következő hónapokban érvényesülhet, de akkor is csak mérsékelten. Miközben a hitelállományok éves összevetésben stagnálnak, a háztartási betétállomány esetében 14%-os (több mint 1900 milliárd forintos) csökkenés következett be a tavaly februári csúcs óta, főleg a megtakarítások átrendeződése miatt. Közzétette az MNB a magyar bankszektor októberi hitelpiaci és betéti statisztikáit, ezekből szemezgettünk.
Nehéz időszakon van túl a vállalati hitelezés, a magas kamatkörnyezet nem kedvezett a kihelyezéseknek és rendkívüli mértékben felértékelődtek az államilag támogatott konstrukciók. Az alacsonyabb kamatok hatására most (vagy lassan) megindulhat a kilábalás. A Portfolio Business podcastjének vendége volt Szabó Levente, az MBH Bank egyedi kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettese, akit az újonnan induló befektetési bankról is kérdeztünk.
Az olasz bankok vállalkozásoknak nyújtott hitelei a valaha regisztrált legnagyobb mértékben estek vissza szeptemberben az olasz nemzeti bank, a Bank of Italy pénteken publikált adatai szerint.
2023 harmadik negyedévében a hitelintézetek összességében változatlanul hagyták a vállalati hitelfeltételeket, melyeken az elkövetkező fél évben sem terveznek módosítani. A vállalati szegmensben a hitelkereslet folytatódó mérséklődéséről számoltak be a bankok. Az üzleti célú ingatlanhiteleken belül az irodaházak finanszírozási feltételein szigorítottak legnagyobb arányban a bankok, amely előretekintve is folytatódhat. A negyedév során a hitelintézetek egyedül a logisztikai központok finanszírozása iránt tapasztaltak élénkülő keresletet. A lakáscélú hitelek esetében nem változtak a hitelhez jutás feltételei, míg árazásukban lazítottak a bankok. A negyedév során a válaszadó intézmények mind a lakáscélú hitelek-, mind a fogyasztási hitelek iránt a hitelkereslet élénkülését tapasztalták, amelynek további erősödésére számítanak - derül ki az MNB közleményéből.
Harminc éves történetének legsikeresebb évét zárta a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. A garanciaintézmény 2022-ben 1388 milliárd forint értékben vállalt új garanciát döntő részben mikro-, kis-, és középvállalati hitelek mögé, így összességében 28 százalékkal 2473 milliárd forintra emelkedett a kezességvállalási portfolió. Ezzel a társaság már 3065 milliárd forint hitel felvételéhez segítette hozzá a hazai kkv szektort.
Az előző két havinál is nagyobb mértékben, 69%-kal esett vissza a lakáshitelek új kihelyezése márciusban. A fogyasztási hitelek ezúttal is tűrhetően tartották magukat, de a Baross-hitelprogram ellenére a céges hitelezés gyengélkedett. Utoljára 2014-ben fordult elő az elmúlt 12 havihoz fogható pénzkivonás a lakossági betétekből. Utóbbiak mindössze 19%-a van lekötve, a vállalatoknál ez az arány 32%. Az MNB friss adataiból szemezgettünk.
Rendkívül izgalmas eredményeket hozott a Portfolio csütörtöki, több mint 350 fő részvételével zajló Hitelezés 2023 konferenciájának a közönségszavazása. Mint kiderült, nem sokan számítanak arra a bankszakmai közönségből, hogy sikerül elérni év végére az egyszámjegyű inflációt, és a többség szerint az éves recessziót sem kerüljük el idén. Hogy a kamatstop év közepén, a banki extraprofitadó pedig év végén kifut, mint ahogy a hatályos jogszabályok sugallják, arra szintén kevesen mernének fogadni.
Komoly csapást mértek a recessziós félelmek, a 20% körüli piaci kamatok és az egyes vállalatokat eltérően érintő inflációs hatások a cégek hitelfelvételére Magyarországon. E negatív hatások immár a vállalati hitelállomány növekedésének lassulásán is tetten érhetők, de vajon mi következik ezután? A fék vagy a gáz lesz erősebb? Mennyire tudják megfogni a piaci visszaesést az ösztönző jellegű állami hitelprogramok? Három banki szakembert kérdeztünk meg vállalati hitelpiaci várakozásaikról, a témáról pedig külön kerekasztal-beszélgetést szerveztünk a Portfolio május 4-ei Hitelezés 2023 konferenciájára, érdemes regisztrálni!
Hétéves mélypontra esett a lakáshitelek kihelyezése Magyarországon, februárban kevesebb mint harmada volt az új szerződések összege az egy évvel korábbinak. A fogyasztási hitelek ennél mérsékeltebb visszaesést mutatnak, így elmondható, hogy már több személyi kölcsönt vett fel a lakosság, mint lakáshitelt. Az MNB friss adatai szerint a vállalati hitelezés is gyengén teljesített az év második hónapjában, a lakosság banki betétállománya pedig egy év alatt drámai mértékben, 8%-kal csökkent, vélhetően a vágtató infláció és az alacsony betéti kamatok miatt. Közelgő május 4-ei Hitelezés 2023 konferenciánkon részletesen foglalkozunk ezekkel a témákkal, érdemes regisztrálni!
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A műsor első részében a januári átlagbér alakulásáról volt szó, amely bár éves összevetésben szépen nőtt, meg sem közelítette az áremelkedés mértékét, a magyarok így akkora reálbércsökkenést szenvedtek el, amit a 2008-as pénzügyi válság óta nem láttunk. Vendégünk volt Hornyák József, a Portfolio makrogazdasági elemzője. A műsor második részében a lakossági és vállalati hitelek állományáról volt szó, a pesszimista előrejelzések ellenére ugyanis a nem fizető hitelek (NPL) állománya egyáltalán nem ugrott meg 2022 végére. Erről Palkó Istvánt, a Portfolio pénzügyi diviziójának vezető elemzőjét kérdeztük. Az adás harmadik részében azzal foglalkoztunk, hogy egy új szolgáltatás révén bevételhez juthatnak nagyvállalatok, ha rugalmasak az energia-fogyasztás terén. Erről Nemes Tamást, az E.ON Hungária Csoport üzletfejlesztési szakreferensét kérdeztük.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Szakértők szerint több legyet is ütött egy csapással Kijev.
Az uniós támogatások így is felülmúlják az Egyesült Államok kifizetéseit.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
